A terület már az Árpádházi-királyok korában lakott hely volt. A XI-XII. századból sajnos nem maradt ránk erre írásos bizonyíték, a XIII. századból azonban már több is. A település első fennmaradt okleveles említése 1239-ből való, amikor a gosztolai föld határjárásában faluként említik „ville Scenmiclós” néven.[1]
Alsólendvától délkeletre a Kerka jobb partján találjuk.
[1]Wenczel Gusztáv: ÁUO, VII.kötet. A veszprémi káptalannak bizonyságlevele,hogy Empsa és testvérei zalamegyeivárjobbágyok Gostule nevű
[2]OL. Df. 226 745. Afalu névrészlete az oklevélből. (Szentmiklós falu)
1276-ban már egy hasonló nevű - katonai őrhely és állomás - „castrum”-ot - várat - is említenek, amely az Atyusz nemzetség birtokában volt. A régi vár tornya sokáig fennállt, mert még a XIVI szd.-ban is olvashatunk róla.[3]
Arról nincs pontos adatunk, hogy ez a vár hol állhatott. Talán a mai újfalusi temető feletti dombon? Van olyan feltételezés, hogy inkább a jelenlegi iskolaudvari részen, de a templom környéke is ideális lehetett a vár helyének. A Bodorvölgyi patak partján is állhatott, hiszen a várárkot így vízzel könnyen feltölthették. A legvalószínűbb a templomkert lehet, mivel még a XVIII. szd-ban is ott nagy földhalmok voltak, (a várárok földje?) melyek elhordását a későbbi korban már megtiltották.
A vár létezésére utal, hogy ebben az időszakban az I. Atyusz ágnak a Kerka mellett volt egy Szentmiklós nevű vára.[4]
Mivel több Szentmiklós volt, kérdéses melyikről van szó. Az alábbi oklevelekből az tűnik ki, hogy a mi Szentmiklósunk és annak vára lehet az írások tárgya. Egy 1230.-iki oklevél arról panaszkodik, hogy II. Atyusz a Kerka folyó mellett némi zalai várföldeket foglalt el.[5]
[3]Dr. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV.szd. közepéig. I. 150. o
(Megj: Karácsonyi nincs meggyőződve az oklevél hitelességéről és Holub is bizonytalan a dologban ) Goór Z: A fentiekből ua.
egyértelműen a mi Szentmiklósunkra vonható le következtetés, tehát az oklevélben hivatkozott vár itt állt.
Egy 1274.-ik évi oklevél azt mondja, hogy IV. Atyusz és Péterfia László Kerkatő (Karkatu) mellett birtokosok. Ahol a Kerka a Lindvába folyik, tehát régiesen a Kerka tövénél, azaz a mai (Tornyi-)Szentmiklósnál.
A birtokrészek fekvéséből joggal vélelmezhetjük, hogy I. Atyusz ág vára itt volt.[7]
Erre mutat az is, hogy a falu a középkorban a Tornyzenthmyklos (Tornyi Szentmiklós) nevet viselte.
A torony régen a várnak fő része volt.
[6]A rajzot Lovkóné Kiss Kármen okleveles vizuális tanár, képzőművész készítette.
A rajz készítésénél figyelembe vettük Dr. Vándor László, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum igazgatójának, a téma szakértőjének a korra vonatkozó útmutatását, vázrajzát.
[7]Szentmiklós várát az I.Atyusz ág kihaltával a rokonok, II.Bánd, Csaba, II.Dénes és László a nemzetségi jog révén kezükre kerítették, de IV.László azt Benedek választott esztergomi érseknek és testvéreinek: Dedalus Zala megyei főispánnak, Bekének és Istvánnak ajándékozta. E hatalmas urakkal nem mertek ujjat húzni, ezért 130 márka ezüstért minden a várhoz való jogukról lemondtak s átadták azt új birtokosaiknak. Csánki: Magy. tört. földr. III. 109.
ÁUO. A székesfehérvári káptalannak jelentése. 1276. Budai kir.kamarai levéltár.
AJÁNLOM AZ OLDALT
