Naptárunk 1526-ot mutat, mégpedig az évnek augusztus 29. napját. Jelentősége, hogy ezen a napon szenvedett döntő vereséget a magyarság a töröktől, Mohácsnál. A középkori naptár szerint „János fővétele” napján.
A vasvári káptalan tanúsítja, Ferdinánd király rendeletére, hogy Bánffy Istvánt Alsólendva és Nemti várakba és a hozzájuk tartozó helységek birtokaiba „Donationis gratiae titulo” beiktatta és statuálta”.Zenthmyklos Alsólendvához tartozó birtok volt.[2]
Az 1542. évi dicalis jegyzékben Szentmiklóson és tartozékain Bánffy Lászlónak 22; testvérének Istvánnak 12 portáját írták össze.[3] Azt azonban nem tudjuk megállapítani, hogy magán Szentmiklóson hány portájuk volt.
1544-es feljegyzés szerint Zenthmykloson 19 porta van, mely után 19 Ft az adó.[4]
[1] Állami levéltár, Szombathely Kápt. jegyzőkönyv. I. 34. lap. 26. sz.
[2] A Kerka folyó kettéosztotta a hatalmas Bánfy birtokot, ezért az igazgatást is úgy szervezték, hogy külön volt a Karikainnensőfélnek és külön volt officiolátusa a Karikatulsófélnek.A mai Máhomfa és Tótfalu vidékén egy Kerkaalja (Karkaalya, Karkalia, Karikaalya) nevü helység volt a Bánfyak birtokában. Csánki III. 70.
1552-ben judicatusi székhely. Önálló földesúri bírósága ugyan nem volt, de a „robotravigyázó” bíró itt lakott, tehát központi helynek számított. A források szerint ekkor Újfaluval együtt 79 portája van.[1]