[1] Az alsólendvai uradalom 1644-ig az alsólendvai Bánffyak birtoka volt. A család kihaltával a birtok legnagyobb része a Nádasdyakra szállt. A Wesselényi-féle összeesküvés után az alsólendvai uradalom – a többi Nádasdy birtokhoz hasonlóan – a fiscusra, vagyis a kincstárra szállt. A Bánffy család nőági leszármazottai keresetet indítottak a birtokért.                                                                                             A pereskedők között volt Esterházy Pál is, aki már bírta az alsólendvai és lenti uradalmak 1/8-át. Mivel eredményre nem sok kilátás volt, Esterházy Pál szerződést kötött a kamarával és 102.500 forintért megkapta mindkét uradalmat. Esterházy Pál herceg fiai hozzájárulásával 1695-ben három elsőszülöttségi hitbizományt alapított Mihály, Gábor és József számára. Alsólendvát Gábor kapta, mivel azonban még atyja életében meghalt fiú utód nélkül, Esterházy Pál összes javait két hitbizományban foglalta össze és Gábor részeit Józsefnek juttatta. A végrendelet még kikötötte a két ág közötti kölcsönös örökösödést valamelyik fiúág kihalása esetére. Mihály 1721-ben fiú utód nélkül meghalt, így az egész hitbizomány Józsefre szállt, az õ halála után pedig fiára, Pál Antalra. Az uradalom hitbizományi volta egészen a földreformig megmaradt. Az utolsó Esterházy, aki bírta az alsólendvai uradalmat Esterházy Pál volt.

               1779-ben a falu határában egy új malom épült. (A Kuticánál, a Kerka folyón.)[2] Azóta a Kerka a szabályozása miatt más mederben folyik. A holtág is eltűnőben van, a régi meder tartogathat még maradványokat a malomból.