g.) A XX. század eseményei - Az I. világháború áldozatainak névsora
AzI. világháború áldozatainak névsora
1914-1918.
Aranyos Ignác
28 éves
Nagy Imre
26 éves
Aranyos Ignác
27 éves
Nagy Mihály
32 éves
Bakon József
23 éves
Ostrom János
32 éves
Bíró József
Peintler Gyula
38 éves
Csondor Pál
41 éves
Póka József
39 éves
Deák Ferenc
Pusztai Ignác +
23 éves
Dömötör Ferenc
27 éves
Pusztai János
33 éves
Fehér István
Pusztai Pál+
20 éves
Fehér József
33 éves
Sárkány Pál
31 éves
Gerencsér Ferenc
25 éves
Szakács István
Goór József
23 éves
Szentgyörgyvölgyi
Ignác29év
Huzián Ferenc
55 éves
Szép János
20.éves
Kocsis János
28 éves
Szép József
Kovács Ignác
36 éves
Szomi Pál
Kovács János +
31 éves
Ternác Pál
41 éves
Kovács József +
35 éves
Tóth István
26 éves
Kovács László
29 éves
Tóth József
25 éves
Lapat Gábor
38 éves
Tóth József
27 éves
Lukács Ignác +
35 éves
Tóth Sándor
24 éves
Lukács Imre
Tótiván Ignác+
26 éves
Lukács József +
38 éves
Tótiván Imre
29 éves
Nagy István
Tótiván Pál+
28 éves
+:testvérek voltak.
Szollár Ferenc lendvaújfalui lakos haláláról az 1915. április 19.-én megjelent ZALA újságból értesülhetünk.[1]
„ Bejelentette a halálát. Megindító levél érkezett a napokban Lendvaujfaluba. A község egyik derék fiatal polgára Szollár Ferenc 48-ik gyalogezredbeli katona búcsúzik benne szüleitől, testvéreitől. A derék magyar katona megérezte a közeli véget, ami csakugyan be is következett. A megható levél így szól:”
„Kedves szüleim és testvéreim !
Ezen pár soraimmal, melyet utoljára önökhöz küldök, bocsánatot kérek mindnyájuktól, ha valamivel megbántottam. A legnagyobb szívfájdalommal írom ezen utolsó levelemet, mert mire ez odaér, én már nem leszek az élők közt. A sors úgy hozta a dolgot, hogy meg kell halnom szép magyar hazámért. Örömmel mentem, amíg mehettem, sok harcban vitézül harcoltam, diadalt akartam aratni, de miután a diadalért és a hátramaradt hazafiak nyugalmáért életemmel kellett fizetni, kérjék a jóságos mindenható Istent, hogy a másvilágon örök boldogságot adjon nekem. Kedves szüleim és szeretett testvéreim, néha emlékezzenek rám, hogy holttestem messze földön porlad a csatatéren. Imádkozzanak a háborúban elesett áldozatokért!
Isten velük örökre! Éljen a haza, melyért meghaltam!
Tovább már nem tudok írni, mert valami elszorította a szívemet…”
A levél után közvetlenül megjött a hivatalos értesítés is Szollár Ferenc hősi haláláról.
[1] ZALA 1915. április 19. (Az anyakönyvekben viszont nem találtam rá vonat-kozó adatot. Talán nem itt született? Cselédként szolgált? A levél tartalma továbbmutat egy közkatona gondolkodásán - talán propaganda levél?)
AJÁNLOM AZ OLDALT
