A falut Nádasdy kivégzése után egy ideig a kincstár kezeli, majd gróf Esterházy kapja adományul – Szent Miklóssal együtt. A két falu mindvégig az Ő hitbizományát képezi. A következő telkei vannak:
1675: 16 negyed, 2 negyed szabad, 3 negyed pusztatelek van.
1678: 5, 25 egész telek, s ebből alkotott 19 negyed telek.
1690 előtti években a kanizsai Gibba Mahmutnak évi 6 Ft-ot, a szultánnak évi 2 Ft-ot fizettek. Ezeken felül adtak még neki 1 pint vajat. Gyalogrobottal is szolgáltak.
A török kiűzése után 1690-ben 2 népes jobbágyházat és 1 zsellért írtak össze benne. Mivel földesúri allodium – birtok – volt itt, jobbára zsellérek lakták.
A következő évszám 1696: 20 hold szántó, 22 kapás szőlő. Jakasics András nemesnél: 14 hold szántó az amiről tudunk.
1809-ből való a falu kőkeresztje, melynek felirata a következő:
„1809 A Szent Kereszt és a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére emelte és gondozzák a Lendvaujfalusiak.”
1906 januárjában a Zala megyei összekötő vasútról olvashatunk. A Magyar helyi érdekű vasutak Rt. előmunkálati engedélyt nyert egy keskeny vágányú vasútra, mely a terv szerint Nagykanizsa-Becsehely-Letenye-Csörnyeföld-Dobri vonalon át érné el Lendvaujfalut. Innét Völgyifalun keresztül Alsólendváig majd Muraszombatig vezetne. (1914. háború!)