Az akkori zavaros helyzet rövid időn belül rendeződik, az esemé-nyeket évtizedeken át „ellenforradalomként” tudatosítják a közvé-leményben. Változást az 1980-as évek vége hoz.
A községi pártszervezet is újból magára talál, rendezi sorait.
Az MSZMP-be való átigazolás alkalmával négy párttag nem lép át. (Többek között Györkös György, aki már 1945-ben is párttag volt.) 1952-ben Albeck Gyula volt az MDP titkár, 1954-ben már Fejes János, majd 1957 májusában Molnár Pál az MSZMP titkár, szeptembertől Bedő Lajos. 1959-ben ismét Albeck Gyula a párttitkár, a tagság 15 fős.
1960-ban Prelogh István, 1961 végétől Németh József, 1965-ben Bekő József, 1966. októbertől újból Albeck Gyula az MSZMP titkár.
1968-ban Felhalmi Ferenc, majd Horváth László, öt követte 1977-től a rendszerváltásig Kulcsár József.
1957. április első napjaiban 12 fővel - köztük van Horváth István, Tóth Mária - megalakult a KISZ szervezet. A két községrészben ezek után már csak a KISZ szervezet működik. Horváth István, majd Kovács Károly a KISZ titkár. 1958 szeptemberében a Földműves szövetkezet által bérelt községi épületben KISZ-klubot létesítettek. Németh Gyula a KISZ-titkár novembertől, 20 taggal gyarapodnak. 1959-ben a KISZ szervezet a letenyei járás legjobban működő ifjúsági szervezete. 46 taggal dolgozik, titkára ekkor Kulcsár József. [1] 1963-tól Kiss Antal, majd Kiss Ottó, Gyurán József, 1970-től Kiss László, Péntek Elek, Gyurán Rózsi, Mózsi Teréz.
Működött Ifjusági Klub is 1972-től 1987-ig, vezetője Kiss Gyöngyi.
Közben a községi tanácselnöki tisztségében rövid időre – 2 évre – változás történik. A VB. új elnöke Baranyi Károly letenyei lakos lett 1957. december 10 - 1959. június 1-ig. (Tanács VB. tagok: Bedő Lajos, Boa Pál, Hári József, Rákosa József, Sárkány Józsefné és Szak Gyula.[2])
Az állami támogatás hiánya miatt szinte semmilyen új beruházást nem tudtak megvalósítani, ennek is hangot adott lemondásakor a VB. elnök.
1957. október 3-án az utcák új nevet kaptak. Az I. kerületi Fő utca: Kossuth Lajos út, a II. kerületi Fő utca Petőfi Sándor út, a II. kerületi Ujtelep Arany János utca, az I. kerületi Ujtelep Deák Ferenc utca, míg a Kovács György féle utcának az Aradi utca nevet javasolták.[3] Később Rákóczi Ferenc utca lett. 1959. május 18-án kapta nevét a Béke utca.
1957. végére a község gázellátása is megvalósul
[1] Mindezekről bővebben lásd: Zalai Hírlap, 1959. szept. 13-i számát
[3] Az Arany János, a Béke és a Deák Ferenc utcaneveket Györkös György választotta. Ő javasolta a sportöltöző, buszmegálló és büfé építését is. Ezek akkor ugyan elmaradtak, de a későbbi kultúrház építése során megvalósultak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
