Életmód, népszokások.
Albeck Gyuláné gyűjtése alapján. (1970)
Adatközlők Tornyiszentmiklósról: Kovács Jánosné 83év, Csondor Sándorné 61 év, Kaszás István 70 év,
Kaszás Istvánné 69 év, Póka Ignác 72 év,
Zalaegerszegről: Doklea István 70 év.
Az évszázadok során a helyi lakosság életmódja és szokásai sokat változtak – igazodva a társadalmi-gazdasági lehetőségeikhez, életszín-vonalukhoz.
Az életszínvonal a községben a XIX. században alacsony volt. Még a gazdag, tehetős emberek is nagyon egyszerűen éltek. A szobákban ágyak, egy-két szekrény, asztal és láda. A konyhákban – legtöbb helyen szabad tűzhely volt – ott a parázson főzték az egyszerű ételeket. Borsó, krumpli, babos-káposzta, répa, málé, barna lisztből gyúrt kifőtt tészta volt az állandó étel, no meg a kukorica-kenyér, még a gazdag házaknál is.
Húst vasárnap sem ettek. A disznót, amit télen levágtak, felfüstölve és zsírban lesütve eltették nyárra, amikor erős munkát végeztek. Jeles ünnepeken került csak baromfi az asztalra. Reggel káposztát ettek, vagy babot, délben nem főztek, almát, diót, túrót, hagymát ettek, és este főztek kását vagy tésztát és bort ittak rá (azt nagyon szerették már akkor is.)
A község nyugati részén terültek el a szőlőhegyek, azt művelték. A bort megitták maguk, mert Jugoszlávia felé lezárult a határ, és nem tudták értékesíteni. (Csak később a „Hangya” révén tudták eladni.)
Ruházatuk is rendkívül egyszerű volt. Maguk termelték meg a ken-dert és a lent, azt feldolgozták – áztatták a Kerkában, majd tilolták, gerebe-nezték, majd ősszel, télen rokkán megfonták, fehérítették – és saját kezűleg megszőtték. Ritka kivétellel minden házban volt szövőszék. Télen szőttek. Készítettek lepedőket, asztalterítőt, abroszokat, kenyérruhákat, törölkö-zőket. Később már színes szállal is díszítették a szőtteseket – ma is sok van még – csipkével körülhorgolták az abroszokat, a törölközőket kirojtozták.
A sima vásznakból, szőttesekből szabták a férfiak, gyermekek és nők részére az inget; hosszú vászongatyát férfiaknak, gyermekeknek és abban jártak télen-nyáron.
Férfiak ruházata: ünneplőre: két szélből varrt, széles szedett vászon gatya, vászoning, fekete csizma. Asszonyoknak buggyos ujjú fehér ing, kasmír kendő a vállukon és egyforma csipkés szélű kendő. Blúzukat, ingüket maguk hímezték, sőt még a férfiingek elejét is.
Cipőt csak ünnepnapon viseltek, amíg elmentek a templomba, egyébként mezítláb jártak, még télen is cipő nélkül mentek a gyerekek iskolába. A dobriak mezítláb jöttek a misére, csak a templom előtt húzták fel cipőiket. Ugyanezt tették Lovászi, Pince, Kútfej és Szentkirály hívei is.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
